Sziasztok!
 Judit vagyok egy 15hónapos kislány Anyukája!
A 15 Hónap minden egyes kisebb nagyobb baját meg szeretném osztani olyan kismamákkal akiknek még nincs tapasztalatuk.
1.A szülés Én mielőtt szültem szó szerint mindent elolvastam amit csak lehetett a témával kapcsolatban és ekkor akadtam rá egy írásra ahova egy Amerikai szülész írta le a tapasztalatait amiket igyekeztem betartani hisz Ő előre leírta,hogy nem ez lesz életem legegyszerűbb napja sőt nagyon is fájni fog de ha még az erőmet elpocsékolom fölösleges hisztikre akkor bizony még nehezebb lesz.Ő azt írta hogy figyeljek oda a légzésre zárjak ki minden külső problémát hallgassak az Orvosra és a Szülészre vegyek nagy levegőket és ha itt az idő ordítás nélkül nyomjak minden erőmmel a végén pedig ne pánikóljak hanem készüljek fel mert egy újabb nyomás fog következni.És így is tettem bár Én még annyit hozzá szeretnék tenni ,hogy amikor nyomnod kell azt tudni fogod mert Én amikor ezt olvastam akkor ez volt bennem de mikor kell majd nyomni? ígérem érezni fogod.:)Aznap reggel már éreztem csak úgy tudom leírni ezt a fájdalmat,hogy amikor jött egy hullám akkor csak úgy bírtam elviselni ha lehajoltam és meg kapaszkodtam és a levegőt hu hu hu hu  csak fújtam  beültem a meleg vízbe és nem ,hogy gyengült volna egyre erősebb lett és egyre sűrűbben jöttek ezért irány volt a kórház ahol vizsgálat után közölték,hogy jön a Baba 9:30 adatok felvétele majd irány a szülőszoba ott a Párommal voltunk kijártam zuhanyozni  de nekem úgy volt a legjobb  ha feküdtem oldalazva ez így ment 2és fél órán keresztül majd Délben  jön az orvos és burkot repeszt ezután  felgyorsulnak az események és érzem,hogy tolnom kell nagy levegő és nyomtam egy hang nélkül csak nyomtam amíg bírtam majd pihenés jött 1percre rá  újra éreztem,hogy nyomnom kell nagy levegő és ismét tolni kezdtem majd még 3ilyen követte és meghallottam felsírni az Én kislányom.  3nap túlhordással  2010.10.25én 12:37perc 3980g 58cm-rel világra hoztam Záha Liliána Zara kislányomat. A kórházban még nem indult meg a tejem sokat piszkáltak is vele  mert mindig sírt mert éhes volt hibáztattam magam mert nem volt tejem és ez csak rosszabb volt mert állandóan beadtam neki a mellem aminek az lett a vége,hogy sebes lett és iszonyúan fájt.A harmadik napra bedurrant a mellem és tele lett tejel ennek nagyon örültem de nagyon nagy fájdalmaim voltak amikor elkezdtem a szoptatást most már teljesen másképp csinálnám mert ha a szülőszobában már egyből mellbimbó védővel kezdem el talán ez elkerülhető lett volna és nem sírok minden szoptatásnál együtt  vele.Szóval a mellbimbó védőt Én már ajánlom berakni a szülőszobára bekészített táskába ez az első hasznos tanácsom kismamáknak.:)